Hatósági előzetes eredetiségvizsgálat


Az eredetiségvizsgálatot végző állomásokon a járművek adatainak és kísérő okmányainak hiteles adatfelvételezése történik. Az eredetiségvizsgálat eredményét a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH), mint első fokú közlekedési igazgatási hatóság állapítja meg, a vizsgáló által közölt és a nyilvántartásokból lekérdezett adatok összevetésével. A vizsgálat eredményét tartalmazó HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYT a Kérelmező a vizsgálat végeztével veszi át. A HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY 60 napig, vagy az első felhasználásig érvényes!

A vizsgáló állomáson az alábbi dokumentumok kerülnek kinyomtatásra a központi informatikai rendszerből:

  1. •Kérelem a jármű előzetes eredetiségvizsgálatának elvégzésére.

  2. •Hatósági Bizonyítvány a jármű előzetes eredetiségvizsgálatának eredményéről.

  3. •Számviteli Bizonylat előzetes eredetiségvizsgálati szolgáltatási igazgatási díj megfizetéséről.


Eredetiségvizsgálati technológia: a jármű-vizsgálatra alkalmas, roncsolás-mentes módszerek, műveleti utasítások,

számítógépes szoftverek együttese. Tartalmazza a hatóság által kötelezően előírt ügyviteli és ellenőrzési eljárást, a

kötelező nyilvántartások rendjét, a jogszabályi kötelezettségek, (különösen a kötelező adat-ellenőrzés) teljesítését.



Mit kell tudni az eredetiségvizsgálatról?


Az eredetiségvizsgálat olyan hatósági eljárás, melyben a Kérelmező (természetes vagy jogi személy) igénye alapján a jármű

eredetiség ellenőrzésre szakosodott Gere-Co. Kft. speciális módszerekkel megvizsgálja a Kérelmező által bemutatott járművet

abból a célból, hogy kiszűrje a jármű egyedi azonosítóinak manipulációját, és a közlekedési igazgatási hatóság felé tanúsítsa a

jármű eredetiségét.



Vizsgálati jármű kategóriák


Az alábbi járműkategóriák esetén szükséges az eredetiségvizsgálat elvégzése.


1.
M: Személyszállító gépkocsik.
M1:Személyszállító gépkocsik a gépjárműveztető ülésén kívül legfeljebb nyolc ülőhellyel.
M2: Személyszállító gépkocsik a gépjárműveztető ülésén kívül több mint nyolc ülőhellyel és legfeljebb 5 t műszakilag megengedett össztömeggel.
M3: Személyszállító gépkocsik a gépjárműveztető ülésén kívül több mint nyolc ülőhellyel és több mint 5 t műszakilag megengedett össztömeggel.

2.
N: Áruszállító gépkocsik.
N1: Áruszállító gépkocsik legfeljebb 3,5 t műszakilag megengedett össztömeggel.
N2: Áruszállító gépkocsik több mint 3,5 t, de legfeljebb 12 t műszakilag megengedett össztömeggel.
N3: Áruszállító gépkocsik több mint 12 t műszakilag megengedett össztömeggel. A különleges célú járművek (darus jármű, műhely gépkocsi stb.) felépítményének részét képező berendezéseket és felszereléseket a kategóriába soroláskor áruval egyenértékűnek kell tekinteni.

3.
O: Pótkocsi (nyerges pótkocsi is)
O1: Pótkocsi legfeljebb 0,75 t. Műszakilag megengedett össztömeggel.
O2: Pótkocsi több mint 0,75 t, de legfeljebb 3,5 t műszakilag megengedett össztömeggel.
O3: Pótkocsi több mint 3,5 t, de legfeljebb 10 t műszakilag megengedett össztömeggel.
O4: Pótkocsi több mint 10 t műszakilag megengedett legnagyobb össztömeggel.

4.
L: Egyéb (motorok)
L3: Kétkerekű motorkerékpárok
L4: Oldalkocsis motorkerékpárok
L5: Három-vagy négykerekű motoros triciklik



A vizsgálat eredete



Az 1980-as évek végétől a társadalmi változások hatására a gépjármű kereskedelem robbanásszerű fejlődésnek indult.

Ez a gazdaságilag pozitív folyamat sok negatív mellékhatással járt.

Ugrásszerűen megnőtt a külföldről behozott használt autók száma (az első időszakban elérte a 200,000-300,000 darabot is),

illetve virágozni kezdett a belföldi gépjármű kereskedelem is. 200,000-ről 600,000-re nőtt a járművek tulajdonjogával kapcsolatos

közlekedés-igazgatási ügyek száma. E virágzó gazdasági környezetben azonban megjelentek a hamis okmányok, és ugrásszerűen

megnőtt az autó lopások száma is.

A jármű igazgatás az első időkben számítógépes nyilvántartás nélkül képtelen volt felvenni a harcot e negatív jelenséggel szemben. A korábbi 5 – 6.000-es szám helyett 1993-ban már 20,000-25,000 autót loptak el. Ez az ugrásszerű „fejlődés” mindenképpen szükségessé tette, hogy olyan módszereket vezessen be a rendőrség, amely alkalmas a növekvő bűnözés visszaszorítására.

Alapvetően kétféle módszer ismert a lopott járművek legalizálásánál: a jármű azonosítói érintetlenek, csak az okmányok hamisak, vagy eredeti okmányok felhasználásával a jármű egyedi azonosítóinak manipulálásával a jármű hamis.
Az első módszer visszaszorításához meg kellett szervezni a számítógépes járműnyilvántartást és a külföldi rendőrhatóságokkal a folyamatos kapcsolattartást, a jármű okmányainak az ellenőrzésére. A második módszer felderítésére pedig ki kellett dolgozni egy olyan eljárást, amely lehetővé teszi a jármű fizikai ellenőrzését. Az utóbbira jött létre az eredetiség ellenőrzés.
Az eredetiségvizsgálatot 1998. január 1-én vezették be. Hatása azonnal érzékelhető lett. E pillanattól kezdve a mai napig a járműbűnözés fokozatosan visszaszorult. A lopott járművek számának 8-10%-os csökkenése 1999. júliusától – 2000. decemberéig meghaladta a 20%-ot. Ez olyan eredmény, amelyet senki nem vitathat az eredetiség ellenőrzés intézményétől.

A gépjármű okmányrendszer is komoly fejlődésnek indult. 1999. január 01-től bevezették az új típusú forgalmi engedélyt és a törzskönyvet. Ez a változás a járművek adás-vételének addigi gyakorlatát is megváltoztatta. Ma már nem elegendő az adás-vételkor a forgalmi engedély átadása, mindenkor meg kell követelni a törzskönyv csatolását is az adás-vételi szerződéshez, mivel ez az okmány a kizárólagos bizonyítéka a jármű tulajdonjogának. Ettől eltérő eljárás esetén a vevő nem szerzi meg a jármű tulajdonjogát. Ugyancsak pórul járhat az a vevő, aki az egyre javuló statisztika ellenére lopott járművet vásárol.

Igaz erre az esély egyre kisebb, mivel a rendelkezésre álló nyilvántartások és az eredetiségvizsgálat együttesen szinte 100%-os garanciát ad a jármű tisztaságára.